Willow Sweeny neve többnyire ismeretlen; egy félénk kisegérhez hasonlítanák őt azok, kik a közelébe férkőztek. Bár magabiztosságával és szerénységével sokaknak beleköltözött a szívébe, szerinte nem ismerték őt igazán az emberek. Volt egy olyan kis része, mely egy apró zugban összekuporodva pislákolt a sötétségben várva valakire, aki megfogná a kezét, s kivezetné az árnyak világából. Talán ez lenne az ő titka. Az elkeseredettség rothadó íze mardosta belülről, ugyanis keservesen a megszokott társadalomba akart tartozni anélkül, hogy kitűnne abból. Matteo Fowler egy elég magábahúzódó személy, aki inkább hallgat a nála sokkalta magabiztosabb emberekre, csakhogy elkerülje a konfliktusokat. S habár ez nem mindig szült kellemes helyzeteket, nem tudja magát rávenni a változásra. Egy egyszerű virágárus, kit az idős nénikék mindig mosollyal az arcukon köszöntenek. Titkai azonban mindenkinek vannak, így ezalól ő sem kivétel. Az árny benne is él, mely sírva könyörög egy megértő lélekért maga mellé. Egy esős, borongós nap, mikor már egy lélek sem jár az utcákon, a virágüzlet lámpái még világítanak. Willow Sweeny pedig utolsó menedékként lépett be a még 'nyitva' felirattal ellátott ajtón, ahol először találkozott Matteo Fowlerrel.